Kedves Olvasóink!
Június 16-án a katolikus templomban került sor fuvola tanszakosaink vizsgakoncertjére. Krokavecz András tanár úr tanítványai szép és színvonalas bemutatót tartottak.
A 2022-2023. tanév néhány statisztikai adata:
A tanévet 21 tanulócsoportban 458 diákkal fejeztük be. Közülük 70 gyermek sajátos nevelési igényű, 57 pedig tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarokkal küzd. Diákjaink közül 94 gyermek kapott kitűnő bizonyítványt, 16 gyermek átlaga volt 4,5 és 4,9 közötti. Négy gyermeknek több tárgyból való bukás miatt évet kell ismételnie, s vannak pótvizsgásaink is. A nyolcadikosok közül 9 gyermek választotta a gimnáziumban való továbbtanulást, 31 diákunk technikumban vagy szakgimnáziumban, 14 pedig szakközépiskolában tanul tovább. Sok sikert kívánunk az új iskolába való beilleszkedéshez, az ottani munkához! Lakiteleken 120 gyermek vett részt a művészetoktatás grafika vagy zenei tanszakain, s közel 100 gyermekünk járt néptánc szakkörbe.
Nyolcadikosaink számára a hetedik évfolyamosok bankettel kedveskedtek június 22-én. A szépen feldíszített tornateremben szendvicsek, sütemények, és vidám muzsika várták a diákokat. A zenét idén is Belicza András és barátai szolgáltatták. Köszönjük szépen a szülők, a diákok, Busáné Kiss Anita és Kővágó Miklós tanár urak fáradozását!
A ballagására és a tanévzáró ünnepségre június 24-én került sor. A Lászlóffy Béla, Pálinkás Donát és Csupor Antal tanár urak osztályaiban tanuló 54 diák elköszönt intézményünktől, s kiharangozták magukat az iskolából. Nyolc esztendei kitűnő bizonyítványa, zeneiskolai tevékenysége, helyi, területi, országos versenyeken való kiemelkedő szereplése, közösségi munkája elismeréseként idén Parádi Viktória 8.b osztályos tanulónk kapta „A lakiteleki iskola kiváló tanulója” díjat. Az oklevél és a plakett mellett Lakitelek Önkormányzatának ajándékaként egy laptop is Viktória jutalma volt, amelyet Madari Róbert polgármester úr adott át. Szeretettel gratulálunk a kiemelkedő teljesítményhez!
Két ballagó kollégától is elköszöntünk. Antal Attiláné tanító néni, az alsós munkaközösség vezetője és iskolatitkárunk, Német Anna is nyugdíjba vonultak. Köszönjük, hogy együtt dolgozhattunk, köszönjük, hogy hivatásként élték meg munkájukat, s évtizedeken át munkálkodtak a lakiteleki diákokért! Mindkettőjüknek jó egészséget, sok-sok örömöt, boldog nyugdíjas éveket kívánunk!
A ballagás alkalmával négy új levél került fel a Tanítók fájára, amelyen immár 56 egykor Lakiteleken tanító, de már elhunytpedagógus, hitoktató, lelkipásztor neve olvasható. Ezen az ünnepségen emlékeztünk Fehér Lenke, Felföldi Sándorné, Verbó Magdolna és ifj. Tábori Kálmán iskolaépítő, közösségformáló tevékenységére. A 26 esztendeje, 1997-ben avatott Tanítók fáján Ady Endre sorai olvashatók: „Tápláltad tovább bennem az erőt,/szeretni az embert és küzdeni,/ S hűn állni meg Isten s ember előtt.”
A Lakiteleki Eötvös Loránd Általános Iskola tanévzáró értekezletét június 29-én tartottuk. Ekkor már tartott a tornaterem felújítása. A Szülői Munkaközösség, az Önkormányzat, a Népfőiskola, az iskolai alapítvány és a tankerület összefogásával több mint kétmillió forintból újították fel a parkettázatot, s festették fel a kosárlabda és kézilabda pályák vonalait. Nagy hálával tartozunk a szülői közösségnek és vezetőiknek, akik a pénz jelentős részét előteremtették. A nyár folyamán négy tanterem festésére, s további három tanterem parkettafelújítására kerül még sor.
A nyári szünetben szerda délelőttönként tartunk ügyeletet az általános iskolában.
Örömmel adjuk közre a 2.b osztályt idén elvégző Kovács Zofia sorait, aki családjáról a következőket írta:
„Kovács Zofiának hívnak, nyolcéves vagyok. Kettő állampolgárságom van, mert anyukám lengyel, apukám pedig magyar. Már négy éve lakunk Lakiteleken. Előtte Lengyelországban laktunk Działyń nevezetű kis faluban. Az innen 1100 kilométerre van, nagyon messze, de mégis közel. Sokszor megyünk látogatóba, mert ott él a fél családom: nagyszüleim, nagybátyám, nagynéném, és a sok unokatestvérem is. Sokat szoktunk játszani. Mikor ott vagyok, mindig finomakat főz a nagymamám, például kovászos uborkából levest, vagy céklalevest. Furán hangzik, de nagyon finom. Süteményben is van olyan spenótos, ami nagyon finom. Działyńtól nem messze van a szülővárosom, Golub-Dobrzyń. Itt sok a szép látnivaló, például a XIII. századból származó teuton kastély, amelyet a városra néző dombra emeltek gótikus-reneszánsz stílusban. A másik nagy város a közelünkben Toruń, amit a nagy folyó, a Visztula választ ketté. A Visztula Lengyelország legnagyobb folyója, 1047 km hosszú. Ebben a városban született Nikolausz Kopernikusz, a nagy csillagász. Lengyelország nagyon kedves, szép ország, legalább annyira, mint ahol most élünk.”
Kedves Zofia! Nagymamád, lengyel rokonaid bizonyára ismerik a régi mondást: Polak, Węgier – dwabratanki, i doszabli, i doszklanki, obazuchy, obażwawi, niechim Pan Bógbłogosławi! Magyarul: Lengyel, magyar – két jó barát,Együtt harcol s issza borát,Vitéz s bátor mindkettője,Áldás szálljon mindkettőre!
Adja Isten, hogy így legyen!
További vidám, szép szünidőt, sok-sok örömöt kívánunk mindenkinek!